• Ekönyv olvasó webáruház
  • (061) 790-1663
  • (06-30) 998-34-92
  • Címünk: 1138 Bp. Esztergomi út 66. Fsz. 2.

Szomorú napok

Tovább nézetek

Szomorú napok

Elérhetőség: Készleten

390 Ft
Jókai kevéssé ismert fiatalkori műve, a Szomorú napok az 1831 tavaszán támadt kolerajárvány emberi tanulságairól, társadalomlélektani következményeiről szól. A regény 1856-ban jelent meg először, de Jókai évekkel előbb kezdte írni. Monográfiájában Nagy Miklós (l.: 751206) azt a változást emeli ki, hogy a sokáig és nehezen megszületett regény szerzője 1848 és 1856 között függetlenedett Eugene Sue és Victor Hugo hatásától, de a monográfus egyetért a Divatcsarnok egykorú (1857) névtelen kritikájával: "A különféle haláljósló vénasszonyok, gyermektolvajok, házasságtörő nők, négyéves testvérgyilkosok, lelkiismeretüktől furdalt hóhérok, szökevények, bujtogatók, félvad emberszörnyetegek oly kedélyesen tarka vegyületben váltják fel itt egymást, mintha csak az 'Új Pitavalt' olvasnók, melyben a legnagyobb gengszterek élete van leírva." ; A regény eseménytörténeti rétege az 1831. évi parasztfölkeléshez kapcsolódik. A kolerajárvány elleni hibás intézkedések és más politikai tévedések miatt felkelés tört ki Zemplén megyében, ennek katonai leverése vérengzéssé fajult. Nemzetiségi ellentétek is fölerősödtek, pánszláv izgatók ingerelték egymás ellen a népet és az urakat. - Jókai szemléletére és stílusára jellemző módon családi és személyes tragédiák szövődnek bele a történelmibe. A Hétfalusy család végzetéből alakít drámát, a több nemzedékre kiható átok mítoszának romantikus variációját folytatja. A válság túlélői kiöregednek, a házak pusztulóvá válnak. Még csak kétségbe sem kell esnünk ezen, Jókai szerint a pusztulás, a kiveszés szinte természeti tény. "Erdők vadait, mezők madarait ki vehetné számba!" - sóhajt föl fájdalmas iróniával. A kötethez Gángó Gábor írt tartalmas utószót. Lehetséges olvasatként említi, hogy a regény "a ma is virágzó horror és a bűnügyi regényre" emlékeztet, kapcsolatba hozza a mű keletkezési korának büntetőjogi irodalmával. Ám túlzásnak tűnik föl "a gyermeki nézőpontból való visszatükrözés" kifejezés, vagy az, hogy Jókai a morbid-horror motívumokkal mintegy feldíszíteni kívánja az elbeszélést. Petőfi és Arany motívumrendszere, epikus és balladás költészete tanúsítja, hogy egyebek között a hóhér, a holló, az éjjeli viharok, kutyavonítás, vajákos asszony meg sok hasonló indító és képzettársító elem a kor valóságából került át a költészet szimbolikájába. - Minden könyvtárban helye van mint a Jókai-életmű szerves részének.

* Kötelező kitölteni

390 Ft

Részletek

Jókai kevéssé ismert fiatalkori műve, a Szomorú napok az 1831 tavaszán támadt kolerajárvány emberi tanulságairól, társadalomlélektani következményeiről szól. A regény 1856-ban jelent meg először, de Jókai évekkel előbb kezdte írni. Monográfiájában Nagy Miklós (l.: 751206) azt a változást emeli ki, hogy a sokáig és nehezen megszületett regény szerzője 1848 és 1856 között függetlenedett Eugene Sue és Victor Hugo hatásától, de a monográfus egyetért a Divatcsarnok egykorú (1857) névtelen kritikájával: "A különféle haláljósló vénasszonyok, gyermektolvajok, házasságtörő nők, négyéves testvérgyilkosok, lelkiismeretüktől furdalt hóhérok, szökevények, bujtogatók, félvad emberszörnyetegek oly kedélyesen tarka vegyületben váltják fel itt egymást, mintha csak az 'Új Pitavalt' olvasnók, melyben a legnagyobb gengszterek élete van leírva." ; A regény eseménytörténeti rétege az 1831. évi parasztfölkeléshez kapcsolódik. A kolerajárvány elleni hibás intézkedések és más politikai tévedések miatt felkelés tört ki Zemplén megyében, ennek katonai leverése vérengzéssé fajult. Nemzetiségi ellentétek is fölerősödtek, pánszláv izgatók ingerelték egymás ellen a népet és az urakat. - Jókai szemléletére és stílusára jellemző módon családi és személyes tragédiák szövődnek bele a történelmibe. A Hétfalusy család végzetéből alakít drámát, a több nemzedékre kiható átok mítoszának romantikus variációját folytatja. A válság túlélői kiöregednek, a házak pusztulóvá válnak. Még csak kétségbe sem kell esnünk ezen, Jókai szerint a pusztulás, a kiveszés szinte természeti tény. "Erdők vadait, mezők madarait ki vehetné számba!" - sóhajt föl fájdalmas iróniával. A kötethez Gángó Gábor írt tartalmas utószót. Lehetséges olvasatként említi, hogy a regény "a ma is virágzó horror és a bűnügyi regényre" emlékeztet, kapcsolatba hozza a mű keletkezési korának büntetőjogi irodalmával. Ám túlzásnak tűnik föl "a gyermeki nézőpontból való visszatükrözés" kifejezés, vagy az, hogy Jókai a morbid-horror motívumokkal mintegy feldíszíteni kívánja az elbeszélést. Petőfi és Arany motívumrendszere, epikus és balladás költészete tanúsítja, hogy egyebek között a hóhér, a holló, az éjjeli viharok, kutyavonítás, vajákos asszony meg sok hasonló indító és képzettársító elem a kor valóságából került át a költészet szimbolikájába. - Minden könyvtárban helye van mint a Jókai-életmű szerves részének.